A következőkkel szemben történő felhasználásra

1. olyan személy, aki a szerződés megkötésekor kereskedelmi vagy önálló szakmai tevékenységének gyakorlása során jár el (vállalkozó)
2. közjogi jogi személy vagy közjogi különalap.

1. Ha rendelkezésre áll egy ellentmondásmentes írásbeli megrendelés-visszaigazolás, akkor ez a szerződés tartalma és a javítás terjedelme szempontjából meghatározó.

2. Ha a javítandó tárgyat nem a Vállalkozó szállítja, a Megrendelő köteles rámutatni a tárgyra vonatkozó esetlegesen fennálló iparjogvédelmi jogokra; amennyiben a Vállalkozót nem terheli hiba, a Megrendelő köteles a Vállalkozót mentesíteni az iparjogvédelmi jogokból eredő, harmadik fél által támasztott igények alól.

1. A költségbecslés benyújtásához nyújtott szolgáltatásokat, valamint a felmerült és dokumentálandó további költségeket (munkaidővel megegyező hibaelhárítási idő) a megrendelőnek kell kiszámlázni, ha a javítás olyan okból nem végezhető el, amelyért a vállalkozó nem felelős, különösen azért, mert

• a kifogásolt hiba nem a vizsgálat során merült fel,
• a pótalkatrészeket nem lehet beszerezni,
• a megrendelő vétkesen elmulasztotta a megállapított határidőt,
• a szerződést a teljesítés során felmondták.

2. A javítandó dolgot csak a megrendelő kifejezett kérésére, a költségek megtérítése ellenében kell az eredeti állapotba visszaszolgáltatni, kivéve, ha az elvégzett munka nem volt szükséges.

3. ha a javítás nem végezhető el, a vállalkozó nem felel a javítandó dologban bekövetkezett károkért, a másodlagos szerződéses kötelezettségek megszegéséért és olyan károkért, amelyek nem a javítandó dologban magában a javítandó dologban keletkeztek, függetlenül a megrendelő által hivatkozott jogalapoktól. ellenben a vállalkozó felelősséggel tartozik a tulajdonos/az ügyvezető szervek vagy ügyvezető alkalmazottak szándékossága, súlyos gondatlansága és a lényeges szerződéses kötelezettségek vétkes megszegése esetén. A lényeges szerződéses kötelezettségek vétkes megszegése esetén a Vállalkozó - a tulajdonos/az ügyvezető szervek vagy az ügyvezető alkalmazottak szándékosságának és súlyos gondatlanságának esetét kivéve - csak a szerződésre jellemző, ésszerűen előrelátható kárért felel.

1. Ha lehetséges, a megrendelőnek a szerződéskötéskor meg kell adni a javítás becsült árát, ellenkező esetben a megrendelő költséghatárokat szabhat.

Ha a javítás nem végezhető el ezeken a költségeken, vagy ha a Vállalkozó a javítás során további munkák elvégzését tartja szükségesnek, a megadott költségek 15 %-nál nagyobb mértékű túllépése esetén a Megrendelő hozzájárulását kell kérni.

2. Ha a javítás elvégzése előtt kötelező érvényű árkalkulációt tartalmazó költségbecslést kívánnak, azt a Megrendelőnek kifejezetten kérnie kell. Eltérő megállapodás hiányában az ilyen költségbecslés csak akkor kötelező érvényű, ha azt írásban nyújtják be. Ezt meg kell téríteni. A megrendelőt nem terheli díj a költségbecslés benyújtásához nyújtott szolgáltatásokért, amennyiben azok a javítás elvégzése során felhasználhatók.

1. A vállalkozó jogosult a szerződés megkötésekor megfelelő előleget követelni.

2. A javítás számlázásakor az igénybe vett alkatrészek, anyagok és különleges szolgáltatások árát, valamint a munka-, utazási és szállítási költségeket külön-külön kell feltüntetni. Ha a javítás kötelező költségbecslés alapján történik, elegendő a költségbecslésre való hivatkozás, amelynél csak a szolgáltatási terjedelemtől való eltéréseket kell külön feltüntetni.

3. Az általános forgalmi adót a mindenkori törvényes mérték szerint kell pluszban felszámítani, és azt a megrendelő viseli.

4. A számla Vállalkozó általi helyesbítését és a Megrendelő reklamációját legkésőbb a számla kézhezvételétől számított négy héten belül írásban kell megtenni.

5. a fizetés a számla elfogadásakor és átadásakor vagy továbbításakor engedmény nélkül történik.

6. a kifizetések visszatartása a megrendelőnek a vállalkozó által vitatott ellenkövetelései miatt nem megengedett.

7. A megrendelőnek a vállalkozó által vitatott, más jogviszonyból származó ellenkövetelései miatt történő beszámítás nem megengedett.

1. Az ügyfélnek saját költségén támogatnia kell a javító személyzetet a javítás elvégzésében.

2. A megrendelő köteles a javítás helyszínén a személyek és a vagyontárgyak védelme érdekében szükséges különleges intézkedéseket megtenni. Tájékoztatja a javításért felelős vezetőt a meglévő különleges biztonsági előírásokról is, amennyiben ezek a javító személyzet számára fontosak. Tájékoztatja a vállalkozót az ilyen biztonsági előírásoknak a javító személyzet általi megszegéséről. Súlyos szabálysértés esetén a javításvezetővel konzultálva megtagadhatja az elkövetőtől a javítási helyszínre való belépést.

3. A megrendelő köteles saját költségén műszaki segítséget nyújtani, különösen a következőkre vonatkozóan

a) a javításhoz szükséges számú és időtartamú megfelelő segédszemélyzetet biztosítani; a segédszemélyzet köteles a javításvezető utasításait követni. A vállalkozó nem vállal felelősséget a segédekért. Ha a hibát vagy kárt a segédek a javításvezető utasításai miatt okozzák, a X. és XI. szakasz rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

b) Az összes építési, ágyazási és állványozási munka elvégzése, beleértve a szükséges építőanyagok beszerzését.

c) A szükséges berendezések és nehéz szerszámok, valamint a szükséges árucikkek és anyagok biztosítása.

d) Fűtés, világítás, üzemi áram, víz biztosítása, beleértve a szükséges csatlakozásokat.

e) A javító személyzet szerszámainak tárolásához szükséges, száraz és zárható helyiségek biztosítása.

f) A javítási hely és az anyagok védelme mindenféle káros behatásokkal szemben, a javítási hely takarítása.

g) Megfelelő, lopásbiztos pihenő- és munkaszobák (fűtéssel, világítással, mosdási lehetőséggel, szaniterekkel) és elsősegélynyújtó helyiségek biztosítása a javító személyzet számára.

h) A javítandó tétel beállításához és a szerződés szerinti próba elvégzéséhez szükséges anyagok biztosítása és minden egyéb tevékenység elvégzése.

4. A megrendelő műszaki segítségnyújtásának biztosítania kell, hogy a javítás a javító személyzet megérkezése után azonnal megkezdhető legyen, és a megrendelő általi átvételig késedelem nélkül elvégezhető legyen. Ha a vállalkozótól különleges tervekre vagy utasításokra van szükség, a vállalkozónak azokat időben a megrendelő rendelkezésére kell bocsátania.

5. Ha a megrendelő nem teljesíti kötelezettségeit, a vállalkozó jogosult, de nem köteles határidő kitűzését követően a megrendelő helyett és költségére elvégezni a megrendelőt terhelő intézkedéseket. Ellenkező esetben a Vállalkozó törvényes jogai és követelései érintetlenül maradnak.

1. eltérő írásbeli megállapodás hiányában a megrendelő kérésére a javítási tétel oda- és visszaszállítása - beleértve a csomagolást és a rakodást is - a megrendelő költségén történik, ellenkező esetben a javítási tételt a megrendelő a megrendelő költségén szállítja a vállalkozónak, és a javítás elvégzése után a megrendelő a vállalkozó telephelyén újra átveszi.

2. A szállítási kockázatot a megrendelő viseli.

3. A megrendelő kérésére az oda- és adott esetben a visszaszállítást a megrendelő költségére biztosítani kell a biztosítható szállítási kockázatok, pl. lopás, törés, tűz ellen.

4. A Vállalkozó üzemeiben végzett javítási időszak alatt nem áll fenn biztosítási fedezet. A megrendelő köteles gondoskodni arról, hogy a javítandó tételre vonatkozó meglévő biztosítási fedezet fennmaradjon, pl. tűz-, vízkár-, vihar- és géptörésbiztosítás tekintetében. Ezekre a kockázatokra biztosítási fedezet csak a megrendelő kifejezett kérésére és költségére köthető.

5. Ha a megrendelő az átvétellel késedelembe esik, a vállalkozó a gyárában történő tárolásért tárolási díjat számíthat fel. A javítandó tárgy a Vállalkozó belátása szerint máshol is tárolható. A tárolás költségeit és kockázatát a megrendelő viseli.

1. A javítási időkre vonatkozó információk becsléseken alapulnak, ezért nem kötelező érvényűek.

2. A megrendelő csak akkor kérheti a kötelezően megjelölt javítási idő vállalását, ha a munka terjedelme pontosan meghatározásra került.

3. A kötelező javítási határidő akkor tekinthető betartottnak, ha a javítandó tétel a határidő lejártáig a megrendelő által átvehető, illetve - szerződés szerinti vizsgálat esetén - ha a szerződés szerinti vizsgálatra készen áll.

4. a vállalt javítási határidő ennek megfelelően meghosszabbodik, ha később további és hosszabbító megrendelésekre kerül sor, vagy ha további javítási munkálatokra van szükség.

5. Ha a javítás késik a munkaügyi viták keretében hozott intézkedések, különösen sztrájk és munkabeszüntetés, valamint olyan körülmények bekövetkezése miatt, amelyekért a vállalkozó nem felelős, a javítási határidőt ennek megfelelően meg kell hosszabbítani, amennyiben ezek az akadályok bizonyíthatóan jelentős hatással vannak a javítás befejezésére.

6. Ha a megrendelőnek a vállalkozó késedelméből eredő kára keletkezik, jogosult a késedelemért átalányösszegű kártérítést követelni. Ennek mértéke a késedelem minden teljes hetére 0,5 %, de összesen legfeljebb a javítási ár 5 %-a a Vállalkozó által javítandó tétel azon része után, amely a késedelem miatt nem használható fel határidőre.

Ha a Megrendelő a Vállalkozónak az esedékesség után - a jogszabályi kivételek figyelembevételével - ésszerű teljesítési határidőt tűz ki, és a határidő elmulasztása esetén a Megrendelő a jogszabályi rendelkezések keretei között jogosult a szerződéstől elállni. A Vállalkozó kérésére a Megrendelő vállalja, hogy ésszerű határidőn belül nyilatkozik arról, hogy él-e elállási jogával. A késedelem miatti további igények kizárólag a jelen ÁSZF XI. 3. pontja szerint kerülnek meghatározásra.

1. A megrendelő köteles a javítási munkát átvenni, amint értesítették a javítás befejezéséről, és a javítandó tárgy szerződés szerinti vizsgálatát elvégezték. Ha a javítás nem bizonyul szerződésszerűnek, a Vállalkozó köteles a hibát kijavítani. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a hiba a megrendelő érdekei szempontjából jelentéktelen, vagy a megrendelőnek felróható körülményen alapul. Jelentéktelen hiba esetén a megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt.

2. Ha az átvétel a Vállalkozó hibáján kívül késik, az átvétel a javítás befejezéséről szóló értesítéstől számított két hét elteltével tekinthető megtörténtnek.

3. Az átvétellel a Vállalkozó felelőssége a felismerhető hibákért megszűnik, kivéve, ha a Megrendelő fenntartotta magának a jogot, hogy konkrét hibát érvényesítsen.

1. A vállalkozó a javítási szerződésből származó összes kifizetés beérkezéséig megtartja a tulajdonjogát minden felhasznált tartozékra, pótalkatrészre és csereegységre. További biztosítéki megállapodások köthetők.

2. a vállalkozót a javítási szerződésből eredő követelése miatt zálogjog illeti meg a megrendelőnek a szerződés alapján birtokába került javítási tárgyán. A zálogjog érvényesíthető a korábban elvégzett munkákból, pótalkatrész-szállításokból és egyéb szolgáltatásokból eredő követelésekre is, amennyiben azok a javítandó dologgal összefüggésben állnak. A zálogjog csak az üzleti kapcsolatból eredő egyéb követelésekre vonatkozik, amennyiben azok nem vitatottak vagy jogerősek.

1. A javítás átvételét követően a Vállalkozó a javítás hibáiért a Megrendelő minden egyéb igényének kizárásával felel, az 5. és 6. ponttól és a XI. ponttól eltérően oly módon, hogy a hibákat ki kell javítania. A Megrendelő köteles a Vállalkozót haladéktalanul írásban értesíteni a feltárt hibákról.

2. A Vállalkozó nem felel, ha a hiba a Megrendelő érdekei szempontjából jelentéktelen, vagy a Megrendelőnek felróható körülményen alapul. Ez különösen a Megrendelő által biztosított alkatrészekre vonatkozik.

3. A megrendelő vagy harmadik személyek által a vállalkozó előzetes beleegyezése nélkül elvégzett szakszerűtlen módosítások vagy javítási munkák esetén a vállalkozó felelőssége az ebből eredő következményekért megszűnik. Csak sürgős esetben, ha az üzembiztonság veszélyeztetése és az aránytalanul nagy kár megelőzése érdekében, amely esetben a Vállalkozót haladéktalanul értesíteni kell, vagy ha a Vállalkozó - a jogszabályi kivételeket figyelembe véve - a hiba elhárítására kitűzött ésszerű határidő eredménytelenül telt el, a Megrendelőnek a jogszabályi rendelkezések keretei között joga van a hibát maga kijavítani vagy harmadik személyekkel kijavíttatni, és a szükséges költségek megtérítését követelni a Vállalkozótól.

4. Ha a reklamáció jogos, a Vállalkozó viseli a hiba kijavításából eredő közvetlen költségeket, feltéve, hogy ez nem eredményez aránytalan terhet a Vállalkozóra.

5. Ha a Vállalkozó - a jogszabályi kivételek figyelembevételével - a hiba kijavítására kitűzött ésszerű határidő eredménytelenül telik el, a megrendelő a jogszabályi rendelkezések keretei között árleszállításra jogosult. A megrendelő csak akkor állhat el a szerződéstől, ha a javítás a kedvezmény ellenére bizonyíthatóan nem érdeke a megrendelőnek.

6. A további igények kizárólag a jelen feltételek XI.3. pontja szerint határozhatók meg.

1. Ha a javítandó tétel alkatrészei a vállalkozó hibájából sérülnek meg, a vállalkozónak saját belátása szerint saját költségén kell azokat megjavítania, újakat szállítania vagy pótlást biztosítania. 2. A nem vezető beosztású alkalmazottak könnyű gondatlansága és súlyos gondatlansága esetén az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek a szerződés szerinti javítási árra korlátozódnak. Ezen túlmenően a javítandó dologban bekövetkezett károkért való felelősség a XI.3. szakasz szerint áll fenn.

2. Ha a javított tárgyat a megrendelő a szerződés megkötése előtt vagy után a vállalkozó által adott, vétkesen elmulasztott vagy helytelen javaslatok vagy tanácsok, illetve a szerződés megkötését követően a vállalkozó által adott egyéb szerződéses mellékkötelezettségek - különösen a javított tárgy üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó utasítások - vétkes megszegése miatt nem tudja a szerződésnek megfelelően használni, a megrendelő további igényeinek kizárásával a X. és XI.1. szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni; és

3. olyan károkért, amelyek nem magában a javítási tételben keletkeztek, a Vállalkozó csak - bármilyen jogcímen is - felel.

a. szándékosság esetén,
b. a tulajdonos / végrehajtó szervek vagy végrehajtó alkalmazottak súlyos gondatlansága esetén,
c. az élet, a testi épség vagy az egészség vétkes megsértése esetén,
d. olyan hiba esetén, amelyet csalárd módon eltitkolt, e. szavatossági ígéret keretében,
f. amennyiben a termékfelelősségi törvény alapján a magánhasználatú tárgyak személyi sérüléséért vagy vagyoni káráért felelősség áll fenn.

A Vállalkozó a lényeges szerződéses kötelezettségek vétkes megszegése esetén a nem vezető állású munkavállalók súlyos gondatlanságáért és a könnyű gondatlanságért is felel, ez utóbbi esetben az ilyen típusú szerződésekre jellemző, ésszerűen előrelátható károkra korlátozva, további igényérvényesítés kizárt.

Az ügyfél minden követelése - bármilyen jogalapon - 12 hónap elteltével elévül. A XI. 3. szakasz a-d. és f. pontja szerinti kártérítési igényekre a törvényes határidők vonatkoznak. Ha a Vállalkozó javítási munkálatokat végez egy épületen, és ezáltal annak hibáját okozza, a törvényes határidők szintén alkalmazandók.

Ha a Vállalkozó üzemén kívüli javítási munkák során a Vállalkozó által biztosított berendezések vagy szerszámok a javítás helyszínén a Vállalkozó hibáján kívül megsérülnek, vagy a Vállalkozó hibáján kívül elvesznek, a Megrendelő köteles megtéríteni a kárt. A szokásos elhasználódásból eredő károkat nem kell figyelembe venni.

(1) A Vállalkozó és a Megrendelő közötti valamennyi jogviszonyra kizárólag a Németországi Szövetségi Köztársaságnak a belföldi felek közötti jogviszonyokra alkalmazandó joga az irányadó.

2. Az illetékesség helye a Vállalkozó székhelye szerint illetékes bíróság. A Vállalkozó azonban jogosult a Megrendelő székhelyén is perelni.

VDMA
Állapot 2012. augusztus